Ugrás a tartalomhoz
Unitify
Útmutatók

Közös képviselő leváltása: lépésről lépésre a bejegyzésig

Szerző: Ilia SotoninKozos kepviselo, Compliance
Közös képviselő leváltása: lépésről lépésre a bejegyzésig

A közös képviselőt a közgyűlés bármikor felmentheti, és ugyanezen a közgyűlésen új képviselőt is választhat; a megválasztás, a felmentés és a díjazás a közgyűlés kizárólagos hatásköre (Tht. 28. § (1) bekezdés d) pont, 28. § (3) bekezdés). A leváltás kilenc lépésből áll: napirendre kerülés, meghívó, határozatképesség és szavazás, a határozatok szövege, jegyzőkönyv, átadás, bejegyzés, a megtámadási idő figyelése és az új képviselő kiválasztása. A szabályokat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) és a 283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet tartalmazza; az idézetek a jogszabályok magyar szövegei.

Ingyenes minták (Word és PDF): a tulajdonosok kérelme és a határozati javaslat, közgyűlési meghívó, meghatalmazás, jegyzőkönyv és a Határozatok Könyve kivonata a bejegyzéshez.

1. Hogyan kerül napirendre a leváltás?

A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze:

„A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni.” (Tht. 33. § (1) bekezdés)

Ha ő nem hívja össze, a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak írásban kérhetik, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével:

„Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.” (Tht. 35. § (2) bekezdés)

Az egytizedes kérés tehát nem jogosít fel azonnali összehívásra: csak a harmincadik nap után, a következő 15 napon belüli időpontra. A számvizsgáló bizottság az összehívást akkor is jogosult elvégezni, ha a közös képviselő erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget (Tht. 51. § (1) bekezdés d) pont). A kérelem mintáját a kezdeményezés oldalán találja. Az általunk olvasott szövegben nem szerepel, hogy a leváltó közgyűlést a régi közös képviselőnek kellene összehívnia.

2. Mit kell tartalmaznia a meghívónak?

A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, és a meghívó egy példányát egyidejűleg ki kell függeszteni (Tht. 33. § (1) bekezdés). Az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni, a sürgős eset kivételével (33. § (2) bekezdés); rövidebb határidőt az általunk olvasott szöveg nem ad meg, és a napok számítási módját sem. Az e-mail csak a Tht. 33/A. §-ának feltételei mellett számít írásbelinek (33/A. § (1)–(3) bekezdés).

A meghívó tartalmát a törvény sorolja fel:

„A meghívónak tartalmaznia kell: a) a közgyűlés időpontját és helyét; b) a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet; c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; d) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást.” (Tht. 34. § (1) bekezdés)

A leváltásnál a napirend például: „a közös képviselő felmentése; új közös képviselő megválasztása, díjazása”. A szavazásra előterjesztett napirend írásos előterjesztéseit mellékelni kell (Tht. 34. § (2) bekezdés), és a meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet:

„A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.” (Tht. 34. § (4) bekezdés)

A meghívó mintája a meghívó oldalán van; ha nem tud eljönni, a meghatalmazás mintája mezőkből áll, a Ptk.-t nem idézi.

3. Mikor határozatképes a közgyűlés, és hány szavazat kell?

A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összes tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak (Tht. 36. § (1) bekezdés). Ha nem, megismételt közgyűlést kell tartani, amely a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes (37. § (1) és (3) bekezdés). A megismételt közgyűlést az eredeti meghívóban a határozatképtelen közgyűlés napjára is ki lehet tűzni, ha az SZMSZ ettől eltérően nem rendelkezik (37. § (2) bekezdés).

A szavazás tulajdoni hányad szerint történik, nem fejenként:

„A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.” (Tht. 38. § (1) bekezdés)

Ha a törvény másképp nem rendelkezik, a határozathoz a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbség kell (Tht. 38. § (2) bekezdés). A közös képviselő felmentésére és megválasztására az általunk olvasott szövegben külön szavazati arány nincs megadva, ezért ez az alapszabály érvényes; ellenőrizze a jogi képviselővel.

4. Hogyan kell megfogalmazni a határozatokat?

Minden határozat szó szerinti szövege tartalmazza a napirendi pont tárgyát, a megszavazott döntést, és ha feltételeket szavaztak meg, a végrehajtás módját (Tht. 28. § (2) bekezdés). A bejegyzéshez a rendelet további elemeket kér: az új közös képviselő adatait, tisztségét és annak keletkezésének időpontját (és határozott időre szóló jogviszonynál a megszűnését), a megválasztott elfogadó nyilatkozatát és a közgyűlés bejegyzést engedélyező, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát (283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés).

Ha a régi közös képviselő megszűnését is ugyanebben a határozatsorban rögzítik, nem kell külön változásként bejelenteni:

„Nem kell változásként bejelenteni a társasházi tisztségviselő tisztségének megszűnését, ha a közgyűlés által megválasztott új társasházi tisztségviselő a 4. § (1) bekezdés b) pont ba)–bd) alpontjában meghatározott határidőn belül a 2. § szerinti kötelezettségét teljesíti, és az előzőleg bejegyzett társasházi tisztségviselő Inytv. 35. § (1) bekezdés a), b) és h) pontjában foglalt adatait, a tisztsége megszűnésének tényét és a megszűnés időpontját, valamint a közgyűlés törlést engedélyező, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát a Közgyűlési Határozatok Könyvének az új társasházi tisztségviselő megválasztásáról szóló határozatot tartalmazó, 2. § (3) bekezdése szerinti kivonata tartalmazza.” (283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés)

Ezért érdemes a felmentést, az ügyvivői megbízást (ha van), az új képviselő megválasztását és a nyilatkozatokat egy határozatsorban elfogadni. Az ügyvivői státuszt és határidejét a megszűnésről szóló határozat tartalmazza (283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdés). Határozatvázlatot a kezdeményezés oldalán talál.

5. Jegyzőkönyv és a Közgyűlési Határozatok Könyve

A jegyzőkönyv tartalmát a Tht. 39. §-a sorolja fel (a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők neve, a jelenléti ívre való utalás, a határozatképesség megállapítása, a napirendek összefoglalása, a határozatok szó szerint és a szavazás eredménye). A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a közgyűlésen megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti (39. § (2) bekezdés). A közös képviselő a határozatokról és végrehajtásukról nyilvántartást, a Közgyűlési Határozatok Könyvét vezeti (44. § (1) bekezdés). A határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függeszteni (39. § (4) bekezdés). Mintát a jegyzőkönyv oldalán talál.

6. Átadás: két különböző határidő

A régi közös képviselőnek két külön határidője van:

„A korábbi társasházi tisztségviselő az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásához szükséges iratokat köteles az új társasházi tisztségviselő részére annak megválasztását követő 5 napon belül átadni.” (283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés)

„A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) – ha a közgyűlés e megbízatása alól felmenti – köteles az új közös képviselő (az intézőbizottság új elnöke) részére a megválasztásától számított harminc napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni.” (Tht. 48. § (3) bekezdés)

Az 5 nap tehát a nyilvántartásba vételi kérelemhez szükséges iratokra szól, a harminc nap az összes iratra, teljességi nyilatkozattal. A kettő nem azonos határidő, és nem szabad összemosni. A felmentett képviselő a közgyűlés határozata alapján ügyvivőként is dolgozik tovább, változatlan díjazás ellenében, az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb a felmentésétől számított kilencvenedik napig (Tht. 28. § (3) bekezdés).

7. Bejegyzés a törzslapra

Az új közös képviselő a bejegyzési kérelmet a megválasztás napjától számított 15 napon belül nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, jogi képviselő útján, a Közgyűlési Határozatok Könyve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett kivonatával (283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet 1. § (2), 2. § (1) és (3) bekezdés). Csak a bejegyzés után járhat el:

„A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház törzslapra – bejegyezte.” (Tht. 55/A. § (2) bekezdés)

Ha a felmentés nincs benne az új képviselő kérelmében, a felmentést a határozat meghozatalától számított 15 napon belül be kell jelenteni, az ügyvivői státusszal és határidejével együtt (283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont, 4. § (2) bekezdés). Ha a tisztségviselő a megválasztását követően a jogszabályban előírt határidőn belül nem kezdeményezi a nyilvántartásba vételét, a közgyűlés azonnali hatállyal felmenti (Tht. 49. § (6) bekezdés c) pont). Ha a tisztség nem szerepel a törzslapon, és a korábbi tisztségviselő tisztségének megszűnésétől 90 nap eltelt, a jegyző törvényességi felügyeleti eljárást indít (283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont). Ha a Tht. 64/A. §-a szerinti határidő után a közösségnek nincs bejegyzett tisztségviselője, a tisztség első bejegyzéséig a számvizsgáló bizottság, annak hiányában a tulajdonostársak által megbízott tulajdonostárs látja el az ügyintézést, a bejegyzéssel kapcsolatos feladatok kivételével (9. § (2) bekezdés); hogy ez a leváltás utáni időszakra is vonatkozik-e, egyeztesse a jogi képviselővel. A kivonat mintája a Határozatok Könyve kivonata oldalon van; a bejegyzés teljes menetét a nyilvántartásba vételről szóló cikkünk írja le.

8. Meddig támadható meg a döntés?

„Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.” (Tht. 42. § (1) bekezdés)

A hatvan nap a határozat meghozatalától számít, nem attól, hogy a tulajdonos tudomást szerzett róla. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, de a bíróság indokolt esetben felfüggesztheti (Tht. 42. § (2) bekezdés).

9. Hogyan válasszon új közös képviselőt?

Nem lehet közös képviselő, akit büntetett előélete vagy foglalkozástól eltiltása kizár, illetve aki jogerősen megállapított fizetési kötelezettségét nem teljesítette (Tht. 49. § (1) bekezdés a)–c) pont). Üzletszerűen végzett kezeléshez a törvény szakképesítést kér, és a bejelentési kötelezettséget (49. § (1) bekezdés d) pont, 54. § (1) bekezdés); a törvény maga nem nevezi meg a szakképesítést, és azt, hogy melyik szerv vezeti a bejelentők nyilvántartását és hol érhető el, nem ellenőriztük, ezért nem nevezzük meg. A nem üzletszerűen, önkéntesen eljáró tulajdonostárs közös képviselőre ez a kötelezettség nem vonatkozik, de a hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése előírhatja számára a szakképesítés megszerzését (55. § (1)–(2) bekezdés). A megbízás időtartamára a törvény általunk olvasott szövege alapértelmezést nem ad.

Mit kérdezzen a tulajdonos?

  • Ki hívja össze a közgyűlést, és ha a képviselő nem hívja, megvan-e a tulajdoni hányad egytizede?
  • A meghívó nyolc nappal előbb elment-e, és ki van-e függesztve?
  • A határozatok tartalmazzák-e az új képviselő adatait, az elfogadó nyilatkozatot és a törlést engedélyező nyilatkozatot is?
  • Ki a jogi képviselő, és mikor adták be a bejegyzési kérelmet?
  • Átadta-e a régi képviselő az iratokat az 5 napos és a 30 napos határidőn belül?

Miben segít a Unitify?

A leváltást a tulajdonosok, a közgyűlés és a jogi képviselő intézi; a Unitify ezt nem helyettesíti, és a bejegyzési kérelmet sem nyújtja be. A háttérmunkában segít: a közgyűlési határozatok, jegyzőkönyvek és a szkennelt, aláírt dokumentumok házanként tárolhatók és megoszthatók a tulajdonosokkal, az értesítések a lakói alkalmazásban mennek ki (ez nem helyettesíti a Tht. szerinti írásbeli meghívót és a kifüggesztést), a közös költség és a hátralékok lakásonként látszanak. Az alkalmazás angol nyelvű, projektenként állítjuk be; magyar felület az Ön projektjéhez hozzáadható.

Ha Ön közös képviselő, és több házat kezel, ingyen elkezdheti a Unitify magyarországi oldaláról. Ha tulajdonos, vigye magával a fenti kérdéseket a közgyűlésre; az SZMSZ szerepéről a SZMSZ-cikkünkben, az éves elszámolásról a beszámolóról szóló cikkünkben írunk.

Források: 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról, a hatályos szöveg 2025. november 29-i állapotban; 283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet, Nemzeti Jogszabálytár; ellenőrizve 2026. november 17-én. A szöveget a net.jogtar.hu szövegével is összevetettük. A Ptk. szövegét nem olvastuk. A Tht. 2025. november 29. utáni módosítását nem találtuk; használat előtt nyissa meg a hatályos szöveget. Nem jogi tanács.

Témák:Kozos kepviseloCompliance

Gyakran ismételt kérdések

Felmenthető-e a közös képviselő bármikor?

Igen. A közgyűlés a közös képviselőt bármikor felmentheti (Tht. 28. § (3) bekezdés). A megválasztás, a felmentés és a díjazás a közgyűlés kizárólagos hatásköre (28. § (1) bekezdés d) pont). Az általunk olvasott szövegben nincs felmondási idő és nincs indoklási kötelezettség; a megbízási szerződést nem olvastuk.

Mennyi szavazat kell a leváltáshoz?

Az általunk olvasott szövegben a felmentésre külön szavazati arány nincs megadva, ezért az alapszabály érvényes: a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbség, ha a törvény másképp nem rendelkezik (Tht. 38. § (2) bekezdés). A szavazatok tulajdoni hányad szerint számítanak (38. § (1) bekezdés). Ellenőrizze a jogi képviselővel.

Hogyan kerülhet a leváltás napirendre, ha a közös képviselő nem hívja össze a közgyűlést?

A tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak írásban kérhetik az összehívást a napirend, az ok és a határozati javaslat megjelölésével. Ha a közgyűlést a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra nem hívják össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén a kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott tulajdonostárs hívhatja össze (Tht. 35. § (2) bekezdés).

Mennyi idő az iratok átadására?

Két külön határidő van: a nyilvántartásba vételi kérelemhez szükséges iratokat az új közös képviselő megválasztását követő 5 napon belül kell átadni (283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés), a társasházra vonatkozó összes iratot a teljességi nyilatkozattal együtt, írásbeli jegyzőkönyv alapján, a megválasztástól számított harminc napon belül (Tht. 48. § (3) bekezdés).

Meddig dolgozik tovább a felmentett közös képviselő?

Ha a közgyűlés határozata így szól, ügyvivőként, az abban meghatározott feladatokkal és változatlan díjazás ellenében, az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig (Tht. 28. § (3) bekezdés).

Mikor járhat el az új közös képviselő?

Csak a törzslapra való bejegyzés után. A bejegyzési kérelmet a megválasztás napjától számított 15 napon belül kell benyújtani, jogi képviselő útján, a Közgyűlési Határozatok Könyve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett kivonatával (Tht. 55/A. § (2) bekezdés; 283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet 1. § (2), 2. § (1) és (3) bekezdés).

Meddig támadható meg a leváltásról szóló határozat?

Bármely tulajdonostárs a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül keresettel kérheti az érvénytelenség megállapítását, ha a határozat jogszabályba, az alapító okiratba vagy az SZMSZ-be ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A kereset a végrehajtást nem gátolja (Tht. 42. § (1)–(2) bekezdés).